acsorgasara

Huh, asszem ebbol a szekbol, most nehezen allnek fel, ugyhogy inkabb irok bosegesen: Reggel (kivetelesen tenyleg, mar 8kor) elballagtunk Myriammal egy, a mar emlitetthez hasolo piacra. Sajt; fuszer, baguette, vaj, tojas… vettunk mindent, hogy aztan az arra erdemeseket felhasznalhassuk a gatteau suteshez. Aztan en a magam reszerol nekivagtam a Musée d’Orsaynak, ahol is egy amerikai nyugdijas csoporthoz ugyesen csatlakozva uszkve 2 oranyi sorbanallastol fosztottam meg magam, ami tobb okbol is szerencsesnek bizonyult, peldaul, mert igy is majdnem a zarasig ottragadtam. Szoval bennt voltam, es egy darabig meg idegenvezetom is akadt, mert most veletlenul akadtam ossze gado floraval, akinek a vele levo Mamaja pont muveszettortenesz, ugyhogy meselt egyet, s mast. Na de nezni is volt eleg, sot a vegere mar borsozott a hatam, hogy nem birtam kiszabadulni az epuletbol, mert minden kis lyukban egy kis Degas, Toulus-Lautrec, Van Gogh, Gaugin, Manet, Monet,Renoir, Rodin, vagy Picasso lapult. Szereztem negy uj baratot is, Bonnard, Vuilard, Denis es Redon, akik a Nabis nevu egyuttest alkottak az impresszionistak utan, stilszeruen a poszimpresszionizmust meglovagolva. Ezt a muzeumot, ugy talaltak ki, hogy a szazadfordulo (1850-1900) kornyeki allapotokat mutassa be, akademiszikuszan, impresszionisztikusan, epiteszetileg, szoborilag, parizsilag. Azt ugyan nem tudom, hogy az otlet az orsay palyaudvar elneptelenedese utan tortent-e, vagyezert pucoltak ki a csarnokot, minenesetre 1986-ban nyilt meg az egesz hatalmas kiallitoter. Szoval a mar emlitett allandok (s a meg nem emlitett szecesszios szobabelsok, Klimt, Munch es tarsaik) mellett, most (direkt nekem?) a parizsi vilagkiallitas pavilonjainak es varosrendezesi terveinek rajzolmanyai voltak kiallitva, valamint (itt valik gyanussa a dolog) egy Bhararthanatyam indiai neni altali eloadasaba csoppentem (a kepek kozott). Majd ezekutan atballagtam a Pompidou Center-be, ami elott egy artista produkciot acsorogtam vegig, es az epuletben megneztem egy szinten allando, szinten modern kiallitast (1905-2007), ahol szinten talalkoztan Picassoval (ugytunik jut mindenhova) es a Nabis-okkal is. Aztan megtudtam, miert kellett ezert az epuletert egy fel varosreszt lebolntani. Mert innen minden latszik. Eiffel torony, Sacre-Coure, Montparnasse, Opera, Louvre, Diadalivek (3)…….. es ma meg a naplemente is latszott (bar nyolckor, mikor mindezt felfedeztem epp ellvakitott mindent es mindenkit.) Aztan pedig a feleig jutottam egy varosrol szolo kiallitasnak, amely a varoshoz es valamilyen hozzakapcsolt fogalomhoz (globalizacio, identitas, itimitas, epites, rombolas, media, street art…) kapcsol kulonbozo muveszeti alkotasokat. Na ennek, meg a fele hatra van!!!

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *


*

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>