cirkuszolására

 

Gyermekek csak felnőtt felügyelete mellett olvassák!

 

Mert a cirkusz nem játék, az tuti: a bohóc gonosz, kiröhögtet, átvág, vagy csúnya alpári humorral mulattat, a cirkuszigazgató agresszív, a feszültség az egekben, mindenki pénzéhes az állatok meg táncolnak: minden a feje tetején.

Két cirkuszban voltam az elmúlt héten. Először Münchenben a Zirkus Krone-ban.  Ez Európa legnagyobb cirkusza. Nyáron több mint 330 kocsival turnéznak, télen pedig egy, a vasút melletti volt istállóban csillog-villog a porondjuk. A cirkusz több mint 100 éves, és egy igazi „családi vállalkozás” volt. S mi tagadás elég nagyvonalú a dolog: havonta új műsorral jelentkeznek, van nekik legnagyobb elefántjuk, meg szép fehér Bruckner Siegfridjük. Mindenki klakkban-frakkban, a gáláns porondmester mindenben két kézzel segít, hisz legfőbb a gördülékenység!

Másnap pedig egy vándorcirkuszt látogattunk meg, akik épp Freisingban ütötték fel a fejüket, névszeritnt a Cirkus Barellit. Olaszosan csengő név, gnóm állat szenzáció, művészek a világ minden tájáról (és ingyenjegy az aldiból).

Kicsit csodálkoztam az állatos számokon. Valahogy a cirkuszról a bűvész, a nénit kettéfűrészelő bácsi, na meg az artisták (akik rettenetesen ügyesek, de ugyan miért mennek olyan magasra??) jutottak eszembe. Ehhez képest itt volt állat bőven. Nyúzzák szegény oroszlánokat, produkáltatják a pacikat, nem szép dolog. De például az elefántokról, a dromedárokról és a fókákról kifejezetten az élvezet sütött –már amennyire ez ilyen kevéssé antropomorf jószágoknál belőhető-. És azért amikor 3 ülő teve púpja között átugrándozik két bakkecske, az tényleg az emberi befolyás demonstrálásának a csúcsa, értemén kellanépnek…

hochseilweb2

Aztán voltak még ezek az artisták. Szigorúan Oroszországból. Mindig felmásztak, hol biztosító kötéllel, hol alul hálóval, hol minden nélkül és ottan fenn viháncoltak. Én meg rágtam a körmön és elfojtottam a sikolyaimat, mert azért ki látott már ilyet!

w3-15_truppe-tsisov12

 

Persze amikor látszott az artisták és artistinák arcán a megkönnyebbülés, hogy jutott még egy nap az életükből én is lelkesen vertem a tenyerem, hogy jól van meneküljetek amíg lehet…mert hát azért ez a cirkuszi élet egyrészt hihetetlen extázis élményeket tartogathat napról napra, másrészt viszont mihez kezd az ember kiöregedett czirkuszi oroszlánként?

A másik, meg amin rettegtem féltem és borzongtam az az egyensúlyozóművész. Megy megy egyre feljebb, pakol maga alá mindenfélét, az egyik erre görög, a másik arra forog és már kb. 3 méter magasan van, hát persze hogy leesik! S akkor odarohan a segéd, a porondmester hóóó mondja  a közönség (persze nem teljesen elhíve amit lát), de emberünk szerencsére él és mozog és befejezi a számát minden gond nélkül! És holnap és holnap után is majd ez lesz (remélem leesés nélkül).

Persze azért voltak kevesebb feszültséget okozó, ám ennek ellenére szédületes számok is. Például a Kroneban volt egy mongol (naná) lány akrobata csoport, akik nagyonagyonnagyon magas egykerekű biciklin kerekeztek színesen és a lábukról tányért passzolgattak egymás fejére. Ilyenkor elgondolkodok, hogy vajon hogy alakulnak ki ezek a számok? Ez a brahiból kipróbáljuk, vagy a papíron megtervezzük kategória lehetett? Mindenesetre nagyon ügyesek voltak! Na meg megjelentek a Marcipán testvérek: 3 nőci és egy pasi rózsaszín és kék flitterekben bravúrosan görkoriztak.

A Barellinél voltak a kedvenc számaim: az orosz hullahoppkarikás-rsgs lyány, aki mosolyogva ejtette le a derekáról az összes karikát, elbűvölő volt, na meg apa és lánya akik látványosan utolsó erejükből próbáltak meg összehozni egy valamire való számot: apuka a fején egyensúlyozza akrobatikusan mozgó lányát. Csakhogy szegény leányt valaki megpróbálta valami latin táncra tanítani, ezért félelmetes rugózó csípőmozgással trappolt a színpadon, miközben az erős koncentrációtól pontosan leolvasható volt a szájáról a zene (úgyis mint su-su-su-bi-du-báááááá), s a megfelelő pontoknál szélesen vigyorgott.

ringSzegénynek a renoméját az előtte fellépő Arabella nagyban rontotta. Egy törékeny kislány, aki a maga kb. 15 évével kenterbe verte az összes oroszlánt, bohócot, állatidomárt és hullahoppárt. Fellépett a kötéltáncos akrobatákkal, majd jött a magánszáma: egy magasban lógó karikán tekergett félelmetes rutinnal, helyes mosollyal. Annyira ügyes volt, hogy még félteni is elfelejtettem…

One thought on “cirkuszolására”

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>